Jelenlegi hely
Tudástár

Előző írásunkban említést tettünk: Mauna Loa-ról (a neve „hosszú hegyet” jelent), ami Pele Istennő otthona, ez a második legmagasabb hegy a Hawaii Szigeteken 4170 méteres tengerszint feletti magasságával.
A legmagasabb hegy a Mauna Kea (ő az ún. „fehér hegy”, a „kea” szó a hawaii nyelvben a fehér mellett még ragyogót és tisztát is jelent), csúcsának tengerszint feletti magassága 4.205 méter. Ha a teljes magasságát nézzük (a tengerszint alatti részeket is beleértve), akkor az 10.200 métert eléri és ezzel a legmagasabb hegy a Földön.
Ezek az óriások az ún. pajzs vulkánok csoportjába tartoznak, amik nevüket jellegzetes alakjukról kapták: szélesen elterülő, nagy kiterjedésű, kis emelkedésű domborulatok. Működésükre az jellemző, hogy a híg láva egyszerűen túlfolyik a lávató peremén és szétterül a környező területeken. Ritkán fordul elő hamu és törmelék szórása, mivel a kürtőben lévő lávató az alulról érkező magma következtében nem hűl ki.
A tűzhányók másik csoportját az ún. réteg vulkánok jelentik, amik kúp alakúak; a kifolyó láva gyorsan kihűl, megdermed, mielőtt még nagyon eltávolodna a krátertől. Sűrű magma jellemzi, ami nehezen talál magának utat, ezért a kitöréseket robbanások kísérik, valamint gőzök, gázok, tufa és hamu kilövése előzi meg. Ebben a csoportba tartozik többek között a Vezuv, az Etna és a Fudzsi is. Ezek a vulkánoknál a robbanások és az ún. piroklaszt ár (felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár) miatt veszélyesek, a pajzsvulkánok esetében a kiszámíthatatlan irányban és nagyon gyorsan folyó lávaömlés jelent veszélyt (1984-es kitöréskor a folyam eljutott a 6 km-re lévő Hilo városáig) .
A hawaii nép hite szerint Mauna Kea ad otthont Poli’ahu-nak, a Hó Istennőjének.
Nevének jelentése: „palástba burkolt szív”, aki kiterjeszti gyönyörű, fehér köpenyét a Mauna Kea csúcsára télen. Poli’ahu könyörületet és részvétet hoz, a szívekben lévő megfagyott érzelmeket, fájdalmakat felolvasztja és meggyógyítja. Különösen tisztelték a földművesek és a halászok a Hamakua-körzetben (Hamakua területének része a hegy). A tisztaságból és a jóságból születő szépség megtestesítője, költői szóhasználattal a „szív oltárának” is nevezik, akinek a temploma a Mauna Kea hegy. A világ tetején állva, a csendben Poli’ahu emlékeztet arra, hogy a lényünk mélységeiben összetartozunk, emlékeztet az Egységre. Az Istennő erőt ad, hogy a szívünket megnyissuk, meglássuk, amit nem vettünk észre, meghalljuk, amire süketek voltunk.
A következő dalok Róla mesélnek:
https://www.youtube.com/watch?v=YgMaSPLLmlk
https://www.youtube.com/watch?v=JEf93iEuvGE
https://www.youtube.com/watch?v=RTAmJvNSXGA
https://www.youtube.com/watch?v=O2og1cjqx6E
A természet közeli népek számára szerte a világban az istenek otthonai különleges helyek voltak: találkozási pontokként szolgáltak az őket oltalmazó erőkkel, ősökkel, szellemekkel. Szertartások közös eleme volt a tisztelet, a hála és az alázat kifejezése. Amikor a hawaii emberek a Mauna Kea-n imádkoznak, akkor a világ legmagasabban fekvő természeti templomában mondják el imáikat.
Ezért sokak számára már az is igen elszomorító volt, hogy az 1980-as évektől kezdődően csillagvizsgálókat építettek a hegyen (Keck Obszervatórium). A jelenleg meglévő 12 teleszkóp mellé most újabbakat akarnak telepíteni, ami az ősi hagyományok tisztelőiből végtelen felháborodást és tiltakozást vált ki.
Az alábbi petíció aláírása az egyik formája annak, hogy a helyi lakosok iránti szolidalitásunkat kifejezzük ( illetve az alábbi linken további részleteket olvasni):
http://petitions.moveon.org/sign/protect-mauna-kea-stop?source=s.fwd&r_b...
Emellett a hegyért és az Istennőért elmondott imák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a természettel és egymással harmóniában élő világ születhessen meg nemcsak Hawaii-on, hanem szerte a világban! Aloha!

Pele talán a legismertebb Hawaii Istennő (akua). Tisztelete, elismerése nem halványult el azután sem, hogy a kereszténység megjelent a Csendes-óceán által körülölelt szigetcsoportban.
Eltérően a többi polinéz istenségtől, ő kifejezetten Hawai’i szigetekhez kapcsolódik. Két fő megjelenési forma (kinolau) - a tűzhányók mellett -, ahogy megmutatkozik : emberként vagy láng alakját öltve. Az őslakosok mondavilága szerint magas, gyönyörű, fiatal nőként látható vagy ráncos, a kortól meghajolt, idős asszonyként, néha fehér kutya kíséretében. Amikor felbőszül, akkor lángokban álló nőként ábrázolják vagy egyszerűen fényességként. A szellemi, szent megnevezése „Ka-’ula-o-ke-ahi”: a Tűz Vörössége.
Az első hawaiiak félelemmel vegyes ámulattal és tisztelettel fordultak az irányába, amikor először megérkeztek erre a - Polinézia viszonylatában - óriási szigetre (Hawaii-Sziget, az ún. „Big Island”, az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii államának a legdélibb és legnagyobb kiterjedésű szigete), amit földrengések és tüzes vulkánok mozgattak, és ami oly különböző volt a Csendes-óceán békés és kicsi közeli szárazföldeitől és korallzátonyaitól. Ezen az új helyen felfedezték azt az erőt, amivel az olvadt láva elpusztított minden ember által megmunkált területet, építményt. Ugyanakkor ez egy teremtő erőforrás is volt egyben, ami új, gyönyörű tájakat, formákat hozott létre. Abban a világlátásban, amiben a természet erejét az élet energiájának tekintették és megszemélyesítették, megszületett Pele Istennő.
Ameddig a földrengések és kitörések folyamatosan lesznek, addig Pele él a hawaiiak szívében és tudatában, mint a vulkáni aktivitás megszemélyesítője. Őt nem a tudományos vizsgálatok alapján észlelik, hanem a tűzhányók ereje és fenségessége alapján születik egy olyan érzelmi és spirituális tapasztalat, amely messze túlmutat a tudósok meghatározásain és leírásain.
Úgy lehetne talán legjobban megfogalmazni, hogy az istennő személyében fejezték ki azt az új és ijesztő jelenséget, amit a vulkáni aktivitás jelentett. A tűzhányók közelében letelepült családok körében a nagyrabecsülés nemzedékről nemzedékre szállt, Pele-re úgy tekintettek, mint az ősök szellemére (’aumakua ), akinek aktív szerepe van az élet fontos dolgaiban. Vannak olyan családok, amelyek családfájukat mind a mai napig az istennőig vissza vezetik és ősükként (kupuna) tisztelik. A megbecsülés kifejezésének általános elterjedt formája volt az étel felajánlás, ami főleg malachúsból (’awa), gyümölcsből (ohelo) állt.
A személyisége vulkanikus: kiszámíthatatlan, lobbanékony, hirtelen haragja gerjedő. A pusztítás és az új föld teremtésének erejét is birtokolja. Lényének a mindent elsöprő oldala elfogadott, az élet rendjével egységben, harmóniában lévőnek tekintik. Fenséges jelenléte mind a mai napig érzékelhető, amikor valaki meglátogatja a hozzá tartozó területeket.
„Tutu” szeretetteljes, gyengéd elnevezése a nagyszülőknek. A hawaiiak szó használatában a „Tutu Pele” megnevezés gyermeki tiszteletet fejez ki félelem nélkül. A helyiek megható, megindító elfogadással tekintenek arra, amikor a lávafolyamok bekebelezik az otthonukat. 1996. decemberében a láva elpusztította Kalapana falu egy részét. A helyi lakosok a következőket mondták, miközben a javaikat teherautókra pakolták: „Szeretem az otthonomat, a családom sok nemzedékre visszamenőleg itt élt. De ha Tutu úgy dönt, hogy elveszi, az rendben van, ez az ő földje.”
Amikor szedtek az ’ohelo termésből, ami magasan a megszilárdult lávával borított területen él, a régi hawaiiak az első gyümölcsöket Pele-nek adták, ajánlották, mielőtt ettek volna belőle. Az ősi időkben a papok és papnők, akik az Istennőt szolgálták, felajánlásként sült malacot, zöldséget, gyümölcsöt hoztak. Viszont teljesen tévesek azok a történetek, amik arról szólnak, hogy ember áldozatokat is dobtak volna a kráterekbe.
Számtalan történet mesél Pele istennőről, következő írásunkban ezekről igyekszünk képet adni.
Források:
Herb Kawainui Kane: PELE Goddess of Hawai’i’s Volcanoes
Scott Cunningham: Hawaiian magic and spirituality
Nathaniel B. Emerson: Unwritten Literature of Hawaii

A kukui fa (aleurites moluccana, mécsesdió) magját évszázadokkal ezelőtt a Csendes-óceán polinéz vándorai hozták a Hawaii-szigetekre. A gyakran 80 láb magas fa halvány, ezüstös zöld levelei miatt már messziről kitűnik az erdő fái közül. Kb. 2 hüvelyk átmérőjű zöld termést hoz, melynek belsejében 1-2 kőkemény mag található. A fiatal dió héja fehér/mézszínű, idővel barnává, végül feketévé válik.
1959. május 1-én Hawaii nemzeti fájává kiáltották ki. Levelének zöld színe Molokai szigetének szimbóluma.
A hagyományos gyógyításban számos felhasználási módja ismert:
A leveléből készült főzettel a fejfájást csillapították. A magból nyert olaj rendkívül erős tisztító, hashajtó hatású- betegségek „kihajtására” is használták. Bőrre kenve enyhíti a napégést, az ekcémát és különböző bőrbetegségeket. Lomi-lomi masszázsoknál is kedvelt ritka olaja.
Törzséből kisebb kenukat készítettek, a halászok hálóikat a kukui olajjal védték, ápolták. Érdekesség, hogy halászat közben a mag olaját a vízfelszínre öntve megtörték a tükröződést és egy sima, „lencseszerű” rétegen keresztül betekintést nyerhettek a vízfelszín alá.
Az égetett dióhéjból sötét színű festéket nyertek, melyet tetoválásra, kenuk és a Hula táncban használt pa’u szoknyák díszítéséhez használták fel.
A dió belét pörkölve fogyasztják, íze a makadámia dióhoz hasonló.
Legfontosabb tulajdonsága mégis az, hogy a kukui dió kemény magja jól égő olajat rejt. Olajából fáklyát, gyertyát készítettek, ami elhozta a hawaii nép életébe a fényt.
A kukui szó jelentése is ez: fény.
Spirituálisan is nagy jelentőséggel bír: a fény, megvilágosodás, bölcsesség és inspiráció jelképe.
A kukui dióból fűzött lei-t csak uralkodók hordhatták, később imafüzérként is szolgált. Manapság különleges alkalmakkor ajándékozzák Hawaii-n.
Hawaii tanítónk, Loea Kawaikapuokalani Hewett táncosai, tanítványai csiszolt fekete kukui-ból készült lei-t viselnek. Loea azért ezt a leit szánta Hula iskolája (halau) jelképének, mert a dió a legelegánsabb fekete színben ragyog, belül ellenben fehér - ami a tisztaságot, fényt és bölcsességet szimbolizálja. A szorosan egymás mellé fűzött diók a rendezettséget és összetartást képviselik.